Nagyon hamar meg kell tudnunk, hogy egy adott pillanatban hol vagyunk; úgy a tudat belső állapotára vonatkozóan, mint a velünk megtörtént külső események sajátos természetét illetően.

Belső állapoton a következőket értjük: jó vagy rossz hangulat, a nyugtalanság, levertség, babona, ijedtség, bizalmatlanság, könyörület, önbecsülés, önmaga túlbecsülése, a boldogság, az öröm állapotai stb.

"Nem csak a rossz tetteinkért fizetünk meg, hanem azért a jóért is, amit nem tettünk meg, amikor megtehettük volna"

Samael Aun Weor

A stressz nem látható, nem érinthető meg, olyan mint a villanyáram: láthatjuk és érinthetjük a vezetékeket, de nem láthatjuk magát az áramot, csupán a hatásait érzékeljük. Úgy is mondhatjuk, hogy a stressz egy olyan energiaforma, amelyben összegződik a bennünk és a körülöttünk levő konfliktusok összessége.

Az emberek úgy gondolják, hogy az eszencia növekedése és fejlődése mindig folyamatosan történik, az evolúció mechanizmusával összhangban. De az Egyetemes Gnoszticizmus érthetően és tisztán tanítja, hogy ez nem így történik…

Egyértelmű, hogy a Vízszintes nagyon „közönséges”, ezen az úton jár „Vince és a vének”, „Viktor és a világ”, „Rajmund úr és minden úr”.

Amit világosan és elsősorban meg kell értenünk, az az, hogy mindegyikünk, legyen polgár vagy proletár, nagyon jómódú vagy a középosztály tagja, gazdag vagy szegény, a Lénynek egy bizonyos Szintjén áll…

Ez a cikk a boldogság megtalálásáról szól. A kérdés az, hogy az elme megismerése segíthet-e megtalálni a boldogságot... Mit értünk azon, amikor azt mondjuk, „az elme”. Hétköznapi nyelvben ezt a szót tágabb értelemben használjuk és a pszichét értjük alatta, azaz egy személy pszichológiai szféráját, beleértve annak a spirituális megközelítését is......

A legjobb komolynak lenni és elfogadni a tényeket; tekintsünk úgy önmagunkra, amilyenek vagyunk, ne tápláljunk illúziókat.

Aki igazán meg akarja ismerni a Föld bolygó vagy a Naprendszer, vagy a Galaxisunk "Belső Világait", ahol élünk, előbb meg kell ismernie a saját benső, személyes életét, a saját "Belső Világait". "Ember, ismerd meg önmagad és megismered a Világegyetemet és az Isteneket".

Ha valaki igazán meg akarja ismerni önmagát, azzal kell kezdenie, hogy megfigyelje élete bármely napja eseményeivel szembeni viselkedését.

Mikor a fizikai egyedüllétről beszélünk, egyedül érezzük magunkat a világ előtt. Egyedül a házunkban. Egyedül az utcán. Egyedül a moziban, a színházban, a büfében, stb. Egyedül vagyunk a mindennapi tevékenységeinkben. Egyedül, minden más társaság nélkül, csupán a belső beszéddel. Ez az egyedüllét kiszárítja a torkunkat, mivel nincs verbális kommunikáció más személyekkel...

A Pszichikai vagy Lelki magány az, ami üressé tesz belül, minden életkedvtől megfoszt minket.