Miért változó a húsvét időpontja?

A kozmikus dráma és az égi mechanika

A Nagyhét mélységesen jelentőségteljes. Emlékezzünk a Szabadkőművesség HÉT és HÁROM LÉPÉSÉRE: Krisztusnak mindenek előtt fel kell lobbannia a mi emberi testünkben; a Lángnak aztán a Lélek mélyére kell hatolnia, majd végül a Szellem mélyére.

Kétségtelen, hogy a Nagyhétnek mély ezoterikus gyökerei vannak, mert a Beavatottnak különféle erőkkel kell dolgoznia, úgy mint például a Lunáris Erők, a Merkúri Erők, a Vénusz és a Nap Erői, a Jupiter és a Szaturnusz Erői. A kozmikus dráma HÉT TARTOMÁNYBAN zajlik le, a Naprendszer HÉT BOLYGÓJÁNAK megfelelően”.

Samael Aun Weor
„A Kozmikus Krisztus és a Nagyhét” c. előadás

Az ezoterizmusban mélyen jelentőségteljes Krisztus születésének a rögzített dátuma, illetve a halálának a változó dátuma.

A „Bűbájos szigeten”, azaz Puerto Ricóban, a WAPA televíziós csatorna egyik vitaműsorában kerekasztal beszélgetést tartottak az asztrológia témájában. Itt az egyik ismert személyiség ócsárolni kezdte az egyik megjelent asztrológus hölgyet, illetve általánosságban minden meghívottat, azt állítva, hogy mindaz, amit elmondtak az állatövi jegyekről, a horoszkópról stb. ördögi dolgok, boszorkányság, bűbájosság és az ilyen dolgokat a Biblia elítéli.

Az asztrológus hölgy különösebb megdöbbenés nélkül, mosollyal az arcán, szókratészi hozzáállással egy kérdést tett fel a szerencsétlen kijelentéseket tevő fiatalembernek: „Tudja-e, hogy a húsvét időpontja miért változó?”…

Dermedt csönd volt a válasz, különösen az imént felszólaló részéről, aki csak ennyit tudott kinyögni: „nem tudom”…

Az asztrológus aztán így válaszolt: „Akkor elmondom: az égi mechanikáról van szó. A tavasz kezdetéhez és az azt követő első telihold időpontjához kapcsolódik. Az egyetlen ördögi, boszorkányos és fanatikus dolog pedig azokban van, akik az előbb elmondott gondolatokat a maga fejébe ültették, akik szerint démonok és boszorkányok vagyunk, mert elkezdtük tanulmányozni az égitestek mozgását és azok hatásait; maga az egyház is az égi mechanikára támaszkodik, amikor a holdnaptárra és tavasz kezdőpontjára alapozva kiszámítja a húsvét időpontját”.

A műsorban aztán mindenki elmondta a maga véleményét és polémiákba keveredtek…

Tudjuk jól, hogy a karácsonyt minden évben december 25-én ünnepeljük, a vízkeresztet január 6-án, mindenszentek napja pedig november 1. De miért változó a húsvét időpontja?

Erre a kérdésre részben már megadta a választ az említett történet asztrológusa: a húsvétot a tavasz első holdtöltéjéhez igazítva ünnepeljük…

Az égi mechanikának megfelelően a tavasz kezdete március 21. (a tavaszi napéjegyenlőség, az a nap, amikor az éjszaka és a nappal hosszúsága megegyezik). Az égi mechanika szerint az év folyamán 13 holdhónap van, amelyek évente nem egyenlően ismétlődnek, mivel az évet 12 hónapra osztjuk. Ezért pedig, hogyha a lunáris kalendáriumot tekintjük, megfigyelhetjük, hogy márciusban a telihold néha 21-e előtt van pár nappal, néha pedig utána. Ennek következtében a húsvét általában április közepére vagy végére esik; hogyha március első napjaiban van telihold, akkor a következő nagyjából április elsején vagy pár nappal előtte van, ahogyan éppen 2013-ban is van.

Most pedig gondoljuk át, hogy ennek mi köze van a nikaiai zsinathoz (Kr. u. 325); a kérdés látszólag tisztán csillagászati, vagyis a földnek a nap körüli pályáján való mozgásához kötötték ezt a vallási dolgot, amikor a húsvét vasárnapot a tavasz első teliholdját követő vasárnapra helyezték.

Ehhez kapcsolódóan beszéltünk már az előbbiekben a karácsonyról, amely a kereszténység virágzásában magára öltötte a hanyatló pogányságból átvett élő vallási alapelveket, hogy ezek az elvek ne vesszenek el; ezek az ókorban már megtartott ünnepek szoláris és égi vagy földi eseményekről emlékeznek meg, miközben a krisztusi drámát, a Nap Gyermekének képében, ugyanúgy az égitestek mozgásához kötve találjuk, folytatva azok ünneplését az Új Vallásban is. Ez nem pusztán csak azért alakult így – ahogyan azt sokan gondolják –, hogy stratégiaként használják az új követők megnyerésére, hanem azért hogy a hagyományokban továbbéljen az Okkult Bölcsesség. Ezeket a dátumokat sem a jelenben, sem a múltban nem választották véletlenszerűen, esetlegesen és elszigetelten, épp ellenkezőleg, a legmélységesebb rendszert és kapcsolatot találjuk itt az ember és a kozmosz között; az ünnepek, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét stb., mind egy-egy kozmikus, szoláris és egyben emberi eseményt jelképeznek.

Másrészről viszont, a „kereszténység korában” (időszámításunk szerint) egészen 532-ig ezeket nem szögezték le, amikor is Dionysius Exiguus számításai szerint a Názáreti Jézus születésének napját a római naptár szerinti 753. év (egyesek szerint 750) december 25-ére tették. Jézus a Nagy Kabír, ahogyan a Nt. M. Samael mondja, nem decemberben született, hanem márciusban (a halak havában és korában), és ahogyan elmondtuk, a téli napfordulóval és a Nap Gyermekével kapcsolatos pogány ünnepségeket ezeken a napokon ünnepelték, nagy máglyákat gyújtva a hegyek magaslatain.

Ehhez hasonlóan, a húsvét ideje egybeesik az ókorból a négy elemnek (föld, víz, levegő és tűz) és a termékenységnek az ünnepével, amit a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak (március 21-én). Ennek az egyenlítői napfordulónak az idején a minket megvilágító csillag Szoláris Erejét keresztre kell feszíteni, hogy megérjenek a gyümölcsök, hogy termést hozzon a gabona. Az elemeknek ezen keresztje az amire a Szoláris Logosz Erejét (a mibennünk levő Benső Krisztust) keresztre kell feszíteni, hogy a mag megérjen és gyümölcsöt hozzon az Ember Fia, visszahódítva az ősi Szoláris Nemzetséget, ezzel ünnepelve meg a benső húsvétot.

A húsvétvasárnap dátumai: