Sir William Crookes

Egy komoly és szigorú kutató

A kevés pártfogója közé tartozott Samael Aun Weor és H. P. Blavatsky, akik századuk legjelesebb metafizikai kutatójaként idézték őt a műveikben és előadásaikban.

Ő fedezte fel a sugárzó anyagokat, a katódsugárcsövet, és neki sikerült izolálnia a talliumot. Ugyanakkor a metafizika egyik legvitatottabb kutatója is volt.

Kutatói élete során mindvégig komolynak, pontosnak és tudományosan szigorúnak jellemezték. Amikor viszont paranormális jelenségekkel kezdett kísérletezni, és különösen miután befejezte Douglas Home (egy angol pszichokinetikus médium) tanulmányozását, és elkezdte a munkát Florence Elisa Cook-al, aki Katie King szellemét materializálta, a bírálói azt mondták: „William Crooknak vége van”, ami a komoly kutatásokat illeti. Az emberiség viszont mindig is így viselkedett a zsenikkel és a nagy mesterekkel, és elvesztek a legjobb dolgok, amiket ők megadhattak volna az emberiségnek.

Katie King jelenései felől érdeklődött Crookes, amikor 1871 szeptemberében, Sayn-Witgestein herceg házában az testet öltött egy székhez kötözött médiumban. A transzban lévő médium azt mondta, hogy Katie King mellett ott volt még Annie Owen Morgan is, Henry Morgan kalóz lánya, II. Károly angol király idejéből, és olyan részleteket mondott el arról a korról, amiket egy tizenöt éves fiatal lány, különösen azokban az időkben, egyáltalán nem ismerhetett.

Lux Moore úr házában, Cromwell Varley (angol fizikus, aki az első transzatlanti vezetéket fektette le) segítségével a legszigorúbban ellenőrzött körülmények között vizsgálták a jelenést, a médium csuklójára galvanométert kötve. Olyan különbségeket figyeltek meg a médium és a jelenés között, mint például: szemölcsök, hajszín, a fülcimpán megtalálható vagy hiányzó lyuk, a kezek gipszbe formált lenyomata, a szellem pulzusa kilencven volt, miközben Florence pulzusa csak 75 stb.

A kísérleteket három éven keresztül végezték (és olyan fényképeket készítettek, amelyek ismertté váltak a világban), és a végén a szellemektől hajszálakat kaptak és azok búcsúzóul meg is ölelték a tudósokat, elmondva, hogy kizárólag azért jöttek el, hogy bebizonyítsák a túlvilág létezését.

Megannyi bizonyíték láttán, Crookes lelkesedése akkora volt ezzel a jelenséggel kapcsolatban, hogy nem fukarkodott a magyarázatokkal és nem rejtegette az ilyen jelenségekbe vetett hitét, hanem épp ellenkezőleg, megpróbálta részletesen és teljes tudományos szigorral bemutatni mindezt; azonban ettől a pillanattól fogva megfeledkezett az előző felfedezéseiről és elkezdett kételkedni az addigi metafizikai tanulmányaiban. 1898-ban a kutatásait a telepátia irányába fordította, de senki sem vette őt komolyan. Így érte őt a halál 1919-ben.