Napjaink erőszakos korszakában olyan emberekre van szükség, akik a béke magvait hintik.

Ahogyan az élettelen anyagban is van egy összetartó erő, úgy a lélekkel rendelkező lényeknél is léteznie kell egy ilyennek, és az őket összekötő erőnek a neve: Szeretet.

Mahatma Gandhi: „Az én vallásom”.

Nemrég volt, amikor a Béke Világnapját ünnepelték, és akkor Mohandas Karamchand Gandhiról emlékeztek meg, a hindu ügyvédről és filozófusról, aki India felszabadítási mozgalmának volt a lelke és az erőszakmentesség atyja.

Láthattuk a hírekben a világ minden táján a megemlékezés eseményeit az említett alkalomhoz kapcsolódóan: felnőttek és gyermekek, mindenféle csoportok, akik a béke védelmére keltek és egy jobb világot akarnak, amelyikben a legfontosabb az Egyenlőség, a Testvériség…

Nekünk pedig nagyon helyesnek tűnik, hogy a békéért propagandát folytatnak; nagyon helyesnek látjuk, hogy ezek az események eljuttatják a gondolatot a fiatalok és a felnőttek Tudatába; és azt is gondoljuk, hogy többet kellene dolgozni a világbékéért. A televízió ezt azonban elhomályosítja, amint elmúlik a megemlékezés napja, előbukkan annak a szomorú valósága, amik vagyunk: folytatódnak a családi perpatvarok és civódások, a viták a szomszédokkal, a politikai, vallási és társadalmi konfliktusok, a terrorizmus, a förtelmes háborúk és a többi dolog, amelyek nem egyebek, mint az önmagunkban belül hordozott erőszaknak a kivetülései…

Ezért pedig úgy véljük, hogy a probléma nem kívül, hanem az emberen belül van, és ez az, ahol nagy változásokat és átalakulásokat kell végbevinnünk, hogy jól megalapozzuk az olyannyira áhított békét.

Így hát, most megpróbáljuk tanulmányozni az A-Himsa vagyis az erőszakmentesség tanának az alapjait és azt, hogy általa mit vihetünk végbe.

Az A-Himsa

Az erőszakmentesség ott van India szellemi és történelmi valóságában.

Az ahimsa India tiszta gondolkodásmódja: az erőszakmentesség. Az ahimsát igazából az egyetemes szeretet ihlette.

A „himsa” jelentése „ölni akarás”, „ártani akarás” stb. Az A-Himsa tehát a lemondás minden ilyen szándékról vagy kártevésről, amit az erőszak okoz. Az ahimsa önzetlenség és szeretet, az ahimsa a helyes cselekvés.

Mahatma Gandhi az ahimsát tette meg tanai gerincének. Mi, gnosztikusok, filozófiai és doktrinális értelemben Mahatma Gandhi nyomdokaiban járunk.

Gandhi így határozta meg az ahimsa politikáját:

Az erőszakmentesség nem abban áll, hogy feladunk minden valódi küzdelmet a gonosszal szemben. Az erőszakmentesség, ahogyan én értelmezem, egy sokkal aktívabb és valóságosabb cselekvést indít el a szemet szemért, fogat fogért törvénye ellen, amely a természetében hordozza a züllés kifejlődését.

Az erkölcstelenséggel szemben mentális ellenállást emelek, ami ennélfogva morális. Arra törekszem, hogy a zsarnok kardját a rozsda lepje be, nem arra, hogy egy még jobban kiélezett acéllal hasítsam azt át; ezt pedig anélkül, hogy bármiféle fizikai ellenállás reményét kelteném benne.

Ő a Lélek ellenállására talál rá bennem, ami kitér a támadása elől. Ez az ellenállás először el fogja vakítani és aztán mindjárt engedékenységre kötelezi. És az engedékenységre való hajlam nem alázza meg az erőszaktevőt, hanem felmagasztalja. Ez egy ideális állapottá válhat…

Ha sorban vesszük, akkor az ahimsa erőszakmentességet jelent a gondolatokban, a szavakban és a tettekben; az ahimsa az együttműködés és a tisztelet mások gondolatai iránt, tisztelet minden vallás, iskola, szervezet stb. iránt.

A hiteles és jószándékú emberek elfogadják az ahimsát és gyakorolják azt, mert nem feledkeznek meg arról, hogy az erőszakmentesség tana nélkül lehetetlen a dolgok új rendjét megteremteni.

Az Én, az Egó, az Önmagam (az önzés, a harag, a gyűlölet, a csalódottság, az irigység, a féltékenység, az indulat, a félelem stb.) ellentétei az ahimsának. Bizonyos, hogy a személyiség, a megtorlás vágya, az önelégültség, az Egóként való kiemelkedés vágya az átkozott méreg, ami a béke, az együttműködés, a szeretet ellen szövetkezik.

Az ahimsa, ahogyan azt Mahatma Gandhi elmondta, a Lélek ellenállása. Azonban az Én hamis érzelmei, a belül (a mi pszichológiai terünkben) hordozott kegyetlenség, a bosszúállás írmagjai megakadályozzák az ahimsa alkalmazását, csakis anarchiát, zavarodottságot, fájdalmat okoznak. A Tálio törvénye, avagy az erőszakos ember törvénye (a szemet szemért, fogat fogért elve) egy képtelen ördögi kör. Az ahimsa (amit nevezhetnénk „a könyörület törvényének”) ellenben segít új hatások alá kerülni, segít tudatosan és intelligensen élni.

A legnagyobb fegyver, amit egy ember az életében bevethet, az a helyes pszichológiai állapot. Valaki képes lehet fenevadakat lefegyverezni és árulókat leleplezni a megfelelő belső állapotok segítségével. Fölösleges mondani, hogy Gandhi az országáértsokat dolgozott az erőszakmentességgel, a gonosz elleni nem-harcolással, azaz a helyes pszichológiai állapot felhasználásával.

A sötétség természetesen nem oszlik fel másként, csakis ha Fényt hozunk. Szintén nem illannak el a hibák, hogyha test a test ellen küzdünk meg azokkal, csakis az Igazság terjesztése által.

Mit nyert a világ a sok erőszakkal, a harctereken kiontott megannyi vérrel? Jobb, hogyha feltétel nélkül gyakoroljuk a jót, a hasznát a gyakorlatban bizonyítva be.

A támadás, a roham, a verbális vagy fizikai erőszak gyűlöletet váltanak ki a vétkezőkből. Így pedig, a tévedésekkel eljutnak a gonoszságig. Más szavakkal, a gonoszra támadva kiváltjuk azt a gyűlöletet, amelyikkel szövetkezik a gonoszság, és akkor csak rosszabb dolgok következnek.

Arra van szükségünk, hogy terjesszük a Fényt, hogy szétoszlassuk a sötétséget. Azonban hogyan terjesztheti a Fényt az, aki az Én, az Egó, az Önmagam rémisztő árnyai között él?

Az ahimsa gyakorlása mindenek előtt egy viselkedésbeli változást követel meg, egy változást az életvitelünkben vagy a létezésünk módjában.

A társadalom az egyén kiterjesztése; ha az egyén kegyetlen, kapzsi, könyörtelen, erőszakos, akkor olyan lesz a társadalom is.

A Föld felszínén fájdalom van, éhínség, zűrzavar és nagy erőszak. Ezek közül semmit sem lehet megszüntetni a jelenleg alkalmazott képtelen intellektuális eljárásokkal, hanem csakis minden egyes emberi lénynek az átalakításával, mert ami „Én vagyok”, ebben a pillanatban, most, az valójában ugyanaz, mint ami a csoport, a szakszervezet, a család, a társadalom, a kormány, az ország és így tovább.

Sajnálatos és szerencsétlen módon mi nem értettük meg, hogy micsoda az ahimsa, és hogy mi Mahatma Gandhi pszichológiai hozzáállásának a miértje. A XX. század „intellektuális állata” számára Gandhi nem más, mint egy álom, aminek 49 évvel ezelőtt véget vetett egy golyó… „Az életem az én üzenetem”, írta a békesség kiváló apostola.

Franklin Ugas, Venezuela