Imhotep - A tudományok ura

Talán az ókor egyetlen más civilizációját sem ismerjük jobban a régészeti leletek szemszögéből, mint az ősi Egyiptomot. Mindazonáltal, ellentmondásosan, az ókor egyetlen más antik civilizációját sem értettük meg kevésbé, és ezáltal nincs az egyiptominál rejtélyesebb sem.

Minden egyiptomi tanulmányban szerepel egy olyan személyiség neve, aki nem volt sem hódító, sem fáraó, hanem művész és bölcs volt. Ő Imhotep, Dzsószer fáraó (Kr.E. 3150 körül) orvosa, építésze és főtanácsadója.

Az egyiptológusok azt állítják, hogy Imhotep Memphiszben született, azonban bölcsességének köszönhetően oly sokat tett az egyiptomi orvoslásért, hogy idővel az ismeret isteneként tisztelték, és a tudományok és művészetek megalapítójaként hódoltak neki. Azt mondják, hogy Imhotep és Hertataf (Keopsz fáraó fia) voltak az ősi Egyiptom legbölcsebb emberei.

A hagyomány úgy tartja, hogy Imhotep tette le a műépítészeti iskola alapjait, és az ő vezetése alatt építették fel Egyiptomban az első kőházat; szintén ő emelte a legrégebbi egyiptomi műemléket, amely a mai napig megmaradt: Szakkara lépcsős piramisát.

Ezek a lépcsők a szimbolikus szinteket jelképezik, amelyeken a fáraó lelke kell fölmenjen (a halál után), hogy felemelkedjen szellemi atyjához: RA Naphoz.

Más műemlékek, különösen a kis kápolnák, a piramishoz tartozó bonyolult hálózati rendszert alkotnak.

Ennek a kornak a művészetére jellemzőek a hornyolatos díszítésű oszlopok, életteli féldomborművek és Dzsószer uralkodó csodálatos kőszobrai.

Az egyiptomiak azért imádkoztak Imhotephez, hogy ruházza fel őket a művészethez szükséges intelligenciával és ihlettel. Ezáltal, mielőtt az írnokok munkához láttak volna, általában áldozatot mutattak be az írásra használt tinta egy cseppjével.

Memphisz városában Imhotep kétségtelenül mély kultusznak örvendett. IV. Ptolemaiosz elrendelte, hogy emeljenek neki templomot Philae szigetén.

Azon templom hieroglifái így szóltak: „Nagy Isten, Ptah fia, az isteni formák ura, te adsz életet az embereknek. Az istenek legintelligensebbje vagy. Thot képe és hasonlatossága vagy.”

A szobrai mindig a térdére terített papirusztekerccsel jelennek meg, mintegy készen állva arra, hogy azt felolvassa a népnek.

Imhotep indította el a halottak bebalzsamozásának tudományát, azzal a céllal, hogy századokra megőrizze a testeket.

Az orvostudományban pedig ugyanazt a helyet foglalta el, mint Hippokratész a görögöknél, vagy Aszklépiosz az ősi Rómában. Az egyiptomiak az orvoslás atyjának tartották, és joggal hitték ezt. Napjainkban fedezték fel a legrégebbi sebészeti értekezést, amely a Smith papiruszhoz köthető, amelyben különféle operációkat írnak le, és úgy tartják, hogy ezek Imhotep által végzett sebészeti eljárásokat írnak le.

A Smith papiruszt Luxorban vásárolta meg, 1862-ben az amerikai Edward Smith, és manapság pedig New York Történelmi Társaságának egyik kincse.

James H. Breasted, a híres egyiptológus, megfejtette a hieroglifákat, és kiadott egy tanulmányt, amelyet a tudósok rendelkezésére bocsájtott.

A Smith Papirusz negyvennyolc esetet ír le a hátgerinc vagy a koponyacsont töréseiről.

Minden egyes esetet egy rövid bevezető előz meg, amely egy összefoglaló diagnózist mutat be, majd egy bővebb elemzést, végezetül pedig egy világos diagnózist.

Azonban csak két esetben írja le a kezelést is. Kétségtelen, hogy az ősi Egyiptom orvosaként, a Smith papirusz Imhotep egyik nagyszerű műve.

A jelenben feltehetnénk a kérdéseket:

Samael Mesternek, az egyiptomi misztériumok ősi hierofánsának hála, ma már tudjuk, hogy az orvostudomány nagyon előrehaladott volt az évezredes Egyiptomban, és általa az egyiptomiak olyan gyógyításokat végezhettek, amelyeket a mai orvostudomány el sem tudna képzelni.

Az elmondottak tanúságtétele az is, hogy a kortárs tudomány a mai napig nem volt képes megfejteni a mumifikálás folyamatának pontos szakaszait.

A mumifikálás és más ősi orvosi eljárások ennek az EMBERNEK köszönhetőek, aki megérdemelte, hogy istenítsék, és az ő szent neve: IMHOTEP.

„Gnosztikus Egyiptom” – Óscar Uzcategui Quintero