Gnosztikus Bölcsesség

„A Nagy Egyetemes Bölcsesség alapelvei mindig egyformák. Úgy Buddha, mint Hermész Triszmegisztosz, Kecalkoatl vagy a Názáreti Jézus, a Nagy Kabír, stb., átadtak egy üzenetet; a Legfelsőbb minden egyes ilyen üzenete ugyanazt a kozmikus elvet tartalmazza, mely teljesen személytelen és egyetemes.

A tantétel törzse, amit most adunk át, forradalmi, a szó legteljesebb értelmében, de ugyanazokat az alapelveket tartalmazza, amelyeket Buddha tanított titokban tanítványainak, vagy amelyet a Nagy Kabír, Jézus, adott át ugyancsak titokban, tanítványainak. Ugyanaz a tantétel, csak most ezt egy forradalmi formában adjuk át, a Vízöntő Új Korszakával összhangban.”

Samael Aun Weor: „Párbeszéd a Mester és a tanítványok között”

Tudni azt, ki ő, honnan jött és hová tart, mindig is alapvető vágya volt az embernek. Erre az elsőrendű szükségletre válaszol a GNÓZIS.

A Delphoi Templom homlokzatának élő kövébe vésve, egy régi szállóige kijelenti: „HOMO NOSCE TE IPSUM”… (Ember, ismerd meg önmagad és megismered a Világegyetemet és az Isteneket).

Az ember a legrégibb idők óta, állandóan lehetőségeinek kibontakoztatását kereste, hogy megismerje önmagát és megismerje saját anyagi és szellemi sorsát.

Meg van írva, hogy „Isten dicsősége abban áll, hogy elrejtse titkait, az emberé pedig abban, hogy ezeket megtalálja.”

Megtalálni önmagadban a tökéletes megoldást a Természet összes titkára, nem lehet soha eretnekség vagy abszurditás, sőt mi több, ez a legméltóbb és legdicsőségesebb jog, melyet minden emberi teremtmény birtokolhat.

Elérkezett az ön-feltárás órája, arra, hogy valójában megismerjük önmagunkat. Élni, hogy éljünk, anélkül, hogy bármit is tudnánk magunkról, anélkül, hogy tudnánk kik vagyunk, azt, hogy honnan jöttünk, azt, hogy miért létezünk, valójában nem éri meg a fáradtságot.

Szükségünk van arra, hogy megtaláljuk a választ ezen kérdések mindegyikére, és ezért született meg, kutató barátom, a gnosztikus tanulmány.

Érdemes tudni, hogy etimológiai szempontból a GNÓZIS szó görög eredetű, és ISMERETET jelent; mégis, magától értetődő, hogy nem egy megszokott ismeretről van szó. A GNÓZIS egy FELSŐRENDŰ TRANSZCENDENTÁLIS BÖLCSESSÉGRE utal az emberi lény számára.

Ez az EGYETEMES és IDŐTLEN TUDÁS, melyből kisugárzott, a múlt nagy civilizációinak hatalmas teológiai, filozófiai, művészeti és szimbolikus hasonlósága, a bizonyítéka annak, hogy mindegyik ugyanabból az eredeti forrásból fakad.

A „JANA”, „YANA”, „GNANA” vagy „GNOSIS”, JANO tudománya vagy a BEAVATÁSI ISMERET tudománya, ENOICHION tudománya, avagy a Jövendőmondóé.

A „JINA” szó melyből a „GNOSIS” ered, nem más mint a fentebb említett szó kasztíliai kiejtésmódja; az eredeti írásmódja a pársziból és az arabból ered és nem „JINA”, hanem „DZSIN” vagy „DZSINN”, és ezt sok író így használja.

Így hát, nyilvánvaló, hogy ma, egyetlen tanult ember sem követné el, úgy mint régen, azt a gyerekes hibát, hogy a Gnosztikus irányzatoknak, kizárólag, egyetlen szellemi szélességről való megjelenését feltételezze.

Rendben is van, hogy számításba vesszük azokat a gnosztikus tanításokat amelyek bennfoglaltatnak a Hellenisztikus és Keleti elemekben, beleértve itt a Perzsiait, Mezopotámiait, Szíriait, Indiait, Tibetit, Palesztint, Egyiptomit, stb., de soha nem szabad elfelejtenünk azokat a gnosztikus alapelveket, amelyek olyan fenséges kultuszokban találhatók, mint a Nahua, Tolték, Azték, Zapoték, Maja, Inka, Csibcsa, Kecsua, és a többi Indo-Amerikai.

Ebből következik, hogy elavult a GNÓZISRA úgy gondolni, mint egy egyszerű metafizikai irányzatra a kereszténység szívébe ágyazva. A GNÓZIS egy sajátságos jellemzőkkel rendelkező EGZISZTENCIÁLIS HOZZÁÁLLÁS, mely minden nép legősibb, legmagasztosabb és legkifinomultabb ezoterikus vágyában gyökerezik, kiknek történelmét, sajnos, hibásan ismerik a modern antropológusok.

Őszintén szólva és kertelés nélkül kijelentjük: „A Gnózis a tudatnak egy nagyon természetes funkciója; egy «PHILOSOPHIA PERENNIS ET UNIVERSALIS»”.

Kétségkívül, a Gnózis, egy elit rétegnek fenntartott, az Isteni Misztériumok által megvilágított ismeret.

A „GNOSZTICIZMUS” szó nyelvtani szerkezetében átöleli azoknak a rendszereknek és irányzatoknak a fogalmát, amelyek a Gnózis tanulmányozásának szentelik magukat.

Ez a fajta Gnoszticizmus magába foglal egy sor összefüggő, tiszta, pontos, alapvető elemet, mely a közvetlen misztikus tapasztalat által ellenőrizhető: „Az Átok, a tudomány és filozófia szempontjából”. „A Héber Teremtés Ádáma és Évája”. „Az Eredendő Bűn és a Paradicsom elhagyása”. „Lucifer – Nahuatl titka”. „A Benső Én Halála”. „A Teremtő Erők”. „SALVATOR SALVANDUS Lényege”. „A Szexuális Misztériumok”. „A Benső Krisztus”. „A saját Misztikus Erőnk Lángoló Kígyója”. „Alászállás az Alvilágba”. „Visszatérés az Édenbe”. „Lucifer Ajándéka”…

Csak azok a Gnosztikus Doktrínák képezik az autentikus Gnoszticizmus részét, amelyek magukba foglalják azokat az Ontológiai, Teológiai és Antropológiai alapismereteket, amelyeket az előbbiekben megemlítettünk.

PREGNOSZTIKUS az, ami, kézzelfogható, nyilvánvaló és specifikus formában, olyan jellegzetességeket tanúsít, ami valamilyen módon felfedezhető a Gnosztikus rendszerekben, de egyesítve ezt az aspektust egy olyan szemléletben, mely teljesen idegen a forradalmi Gnoszticizmustól. Egy gondolkodásmód, amely kétségkívül nem, és mégis Gnosztikus.

A PROTOGNOSZTIKUS a teljes Gnosztikus rendszer kezdetleges és fejletlen alakban; olyan magatartással irányított mozgalmak, amelyek nagyon hasonlítanak a kiforrott Gnosztikus irányzatokat jellemzőkre.

A „GNOSZTIKUS” melléknevet, lehet, sőt, intelligensen kell használnunk, úgy a fogalmakat is amelyek ilyen vagy olyan formában kapcsolódnak a Gnózishoz, mint ahogyan a Gnoszticizmushoz.

A „GNOSZTICIZÁLÓ” kifejezés, kétségkívül, nagyon közel áll a „pregnosztikus” szó jelentéséhez, minthogy, valójában, a szó szoros értelmében kapcsolatban áll olyan belső aspektusokkal, melyek némileg hasonlítanak az Egyetemes Gnoszticizmushoz, de amelyek egy olyan irányzatba vannak belefoglalva, mely nem határozható meg úgy, mint Gnózis.

Szilárdan lefektetve ezeket a jelentéstani felvilágosításokat, térjünk át arra, hogy most tisztán meghatározzuk a Gnoszticizmust.

Itt a lehetőség arra, hogy ebben a tanulmányban, kiemelt formában leszögezzük, hogy a Gnoszticizmus egy nagyon benső, természetes és mély vallási folyamat; mélyreható autentikus ezoterizmus, mely percről percre bontakozik ki, a nagyon személyes misztikus átélésekkel; kitűnő doktrína, amely alapvető módon felveszi a mitikus és néha a mitológiai formát is; csodálatos mágikus liturgia, élő példákkal a Lény Felsőfokú Tudata számára…