A múltban a Vopus közzé tett egy hivatalos tanulmányt arról, mennyi pénz lenne elegendő az emberiség anyagi gondjainak megoldásához. A dokumentum tartalmazott egy összehasonlítást az országok katonai célra fordított költségeiről szerte a világon.

Égbekiáltó álszenteskedés mindez, és ez az oka annak, hogy most három további cikket idézünk spanyol szakfolyóiratokból. Nem az egek felé szeretnénk ordítani, hanem mindannyiunk Tudatához.

Ha segíteni szeretne, keressen, és találni fog.

10 KÉRDÉS AZ ÉHEZÉSRŐL

Az emberiség egyötöde még mindig az éhínségtől szenved. És bár mindegyre kevesebb az éhezés, a nem megfelelő táplálkozás mégis több áldozatot szed, mint a nagy éhínségek. Számos egyesület, mint az AICF, elindított egy kampányt, hogy magyarázatot adjanak és megoldást nyújtsanak erre a problémára.

1.- Miért van több mint 800 millió alultáplált ember?

20 millió tonna gabona - a föld raktárkészletének 10%-a - megoldást jelentene a rosszul tápláltság problémájának 50 százalékára. Ez a probléma társadalmi okok miatt áll fenn még most is, mint a nincstelenség és a növekvő egyenlőtlenség a különböző területek között.

Jelenleg kevesebb éhezés van, mint a múltban és az alultápláltak száma csökkent; a probléma azonban továbbra is fennáll az élelem eloszlásához való hiányos hozzáférés miatt.

A világ erőforrásai rosszul vannak felosztva: az északi országok kormánya támogatja a mezőgazdaságot, ami a szükségesnél bővebb termést hoz, míg délen éheznek a mezőgazdaságilag önellátó országokban. Indiának például élelemhiánya van és mégis exportál élelmet, míg 70 millió alultáplált gyermek van ott, kétszer annyi, mint a teljes Szub-Szaharai Afrikában...

2.- Túl sokan vagyunk ezért nincs megfelelő élelemellátás?

A népességnövekedés egy szörnyű veszély a környezeti hatások miatt, amik abból következnek, hogy képtelenség élelemmel ellátni a teljes népességet. Jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön és a népességnövekedési ráta 97 millió szülés évente. Megbízható számítások szerint a készleteink elegendőek egy 11,4 milliárdos össznépesség táplálására, és ezt a számot a legpesszimistább demográfusok szerint is el fogjuk érni a következő évszázad végére. Habár bolygónk 30 év alatt megkétszerezte népességét, a növényzet növekedése kissé csökkenni látszik, és a gabonatermesztés 40%-kal növekedett. Következésképp egy méltányos ételelosztás fejenként 2700 kalóriát biztosítana (a minimum 2200).

3.- Gyakorol hatást a népességnövekedés az éhezés helyzetére?

Valójában nincs közvetlen kapcsolat a népességnövekedés és az élelmezés színvonala között. Indonézia egy nagyon sűrűn lakott ország és nem küzd alultápláltsággal, mert erős mezőgazdasági szektora van. Ezzel ellenkezőleg, Zaire egy ritkán lakott ország, de komoly élelmezési gondokkal küzd. Következésképpen az alultápláltság problémájának legnagyobb része attól függ, milyen típusú mezőgazdaságot folytatnak az adott országban. Két tényező együttes jelenléte, a "népesség növekedéséé" és "a hagyományos módszerekkel végzett mezőgazdaságé" eredményez kevés megtermelt élelmiszert. Egy farmer az USA-ban akár 50 embert is elláthat élelemmel, míg egy afrikai gazda alig tud annyit betakarítani, hogy a családját táplálhassa.

4.- Hogyan kerül elosztásra az élelem?

Az élelemhez való hozzáférés a természeti katasztrófáktól, az ember által keltett katasztrófáktól - háborúk, elhurcolások... - és a vásárlóerőtől függ. A nyomort általában az alacsony mezőgazdasági termelés és a gyenge felvásárlóerő okozza. A nemzetközi élelmiszer adományok nem segítik a helyzet megoldását, így csak kényszerhelyzetben használatosak.

5.- Hogyan küzdjünk meg az alultápláltsággal és az éhezéssel?

A rosszultápláltság alapvetően kiegyensúlyozatlan táplálkozást jelent, mind mennyiséget mind minőséget illetően, és azt, hogy nehéz ivóvízhez jutni. Az alultápláltság problémája leginkább fejlesztési programokkal oldható meg, amik a mezőgazdasági termelést és az egészségügyi és táplálkozási szokásokat javítják. Az éhínség úgy határozható meg, mint nagyfokú éhezés, ami rövid időn belül sok halálesetet okoz. Szerencsére, az utóbbi negyed évszázadban az éhínségek egyre ritkábbá váltak. Továbbá rövid ideig tartanak, könnyen lokalizálhatóak és teljes mértékben előre jelezhetőek. Ilyen helyzetekben az International Humanitarian Help, vagy a kormány kampányai, az egyetlen intézkedések, amik visszaállíthatják az élelemellátást, amíg a helyzet stabillá nem válik.

6.- Hogyan oldhatjuk meg az alultápláltságot?

Ha foltot teszünk a problémára, az nem oldódik meg. Csak kivételes helyzetek teszik indokolttá a foltozást. Az egyetlen mód, hogy túljussunk az éhezésen, a fenntartható fejlődés erősítésében áll. A nincstelenség csökken, amikor az életszínvonal globálisan javul. Az alultápláltság áldozatainak azonosításával és bizonyos intézkedések meghozatalával a problémát két éven belül félig megoldhatnánk.

7.- Mik a leghatékonyabb eszközök?

Az oktatásnak döntő szerepe van a gyermekek táplálásában és a születési arányban. A kevéssé tanult nőknek sokszor több gyermekük van. Afganisztán vegetatív növekedési rátája 4 százalék, a legmagasabb a világon. Ez azt jelenti, hogy Afganisztán lakossága megduplázódhat 17 éven belül. Ezért szükséges, hogy fejlesztő programok segítsék a nőket, hogy javulhasson a társadalmi státuszuk, oktatásban részesülhessenek, javuljanak a táplálkozással kapcsolatos ismereteik, és megszűnjön az ellenük irányuló hátrányos megkülönböztetés. Ezek az intézkedések a családtervezéssel együtt segíthetnének a születési arány csökkentésében.

8.- Miért vannak éhínségek?

Az időjárási feltételeknek időről időre kisebb befolyásuk van az éhínségekre. A szárazság ritkán okoz időszakos éhezést, hacsak nem jár együtt politikai és katonai érdekekkel, mint ahogyan az nemrégiben Szudánban történt. Az éhínségek általában háborús övezetekben fordulnak elő és a kormányok vagy a küzdő felek ostobasága vagy előre megfontoltsága miatt kezdődnek. Az Etiópiai (1948) vagy a Kenyai (1992) éhínségek a hatóságok nemtörődöm hozzáállása miatt törtek ki. Napjainkban a nemzetközi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek állandó figyelmet szentelnek az országokra, és az éhínségek teljességgel elkerülhetőek. Sajnos az éhezés komoly politikai és katonai előnyt hoz.

9.- A több étel jelenti a legjobb megoldást?

Szükséges a mezőgazdasági irányelvek modernizálása, hogy hatékonyabbá tegyük az élelem termesztését. Habár, ez csak akkor lesz hatékony megoldás, ha ezek a fejlesztések előmozdítják az alultáplált emberek jólétét, mert az előnyök általában a föld tulajdonosához jutnak és a befektetőkhöz. Továbbá a gazdag országoknak segíteniük kellene a szegény országokat, hogy felhagyjanak a monokultúrával (egyetlen növényfaj termesztése) - mert ez a gyakorlat függővé teszi őket a nemzetközi áraktól - és segíteniük kellene a délen letelepülő északi országok iparát a legszegényebb társadalmi réteggel való együttműködésben, így csökkentve a költségeket.

10.- Előbbre kell helyeznünk a termelékenységet a környezettel szemben?

A mezőgazdasági termelés növekedése nem foglalja magába rovarirtószerek és más szennyező technikák alkalmazását. Az USA kormánya felismerte, hogy az elmúlt 20 évben a betakarításokat érintő kártevők által okozott károk megduplázódtak annak ellenére, hogy tízszer több rovarirtót használnak. Másrészt, egy megelőző értesülésre épülő rendszer lehetővé tette, hogy Kína elkerülje a rovarirtószerek használatát, emellett növelve a termelési hatékonyságot, a periodikus éhínségek pedig teljesen elmúltak a földgolyó legsűrűbben lakott országából. Sok alternatív megoldás van amik lehetővé teszik, hogy többet termesszünk és fenntartsuk az ökológiai egyensúlyt.