Anyag és szellem

Nem tagadhatjuk, hogy a világon két irányzat van, amelyek élet-halál harcot vívnak a fölényért. Elsősorban a SPIRITUÁLIS irányzat, amely vallásokból, iskolákból és hitekből áll. Másodsorban a MATERIALISTA irányzat, a maga dialektikájával stb.

A spirituális irányzat azt gondolja hogy ő és csakis ő birtokolja az igazságot. A materialista, ateista irányzat is azt feltételezi, hogy birtokolja az igazságot. A spirituális irányzat a Szellem-Istennek hódol, nem számít, hogy milyen nevet kap: Allah, Brahma, Isten... A materialista irányzat az Anyag-Istennek hódol, ugyancsak függetlenül attól, hogy milyen nevet kap.

Két irányzat van: a spirituális a hitein alapszik, habár megvan a maga dialektikája is; a materialista a hiteire alapoz, és nem tagadhatjuk, hogy ugyancsak megvan a dialektikája.

Sokan tanulmányozták Karl Marx materialista dialektikáját. A materialista tudósok nyilván azt feltételezik, hogy végérvényesen ismerik az Anyagot. Hogy vannak-e főpapjaik? Igen, vannak! A spiritualista irányzatnak is megvannak a főpapjai, és azt hiszik, hogy teljes egészében ismerik a Szellemet. Ez két irányzat, amelyek élet-halál harcot vívnak a fölényért.

Mindkét oldalon vannak tisztességes emberek, mindkét oldalon (legyen az a bal vagy a jobb) vannak megfontolt emberek, akik tanulmányoznak, vagy akik hisznek stb., de őszinték. Ha egyesek tévednek, hát nem hibásak; ők „őszinte becsapottak”, és ez minden (legyenek ők bal- vagy jobboldaliak).

Mindenesetre, ez a két irányzat a fölényért küzd; a SZUBSZTANCIA nevű dolognak a két pólusáról van szó.

Amit mi Anyagnak látunk, az valójában nem más, mint a Kezdeti, Elemi, Isteni Homogén Szubsztancia kristályosodása. A Föld, szubsztanciaként, évmilliókkal ezelőtt a MÉLY KÁOSZBA volt elhelyezve; ez egy egyenletes Szubsztancia volt, egyféle „Mag”, egy KOZMIKUS CSÍRA, amely tartalmazott mindent, amit ti most a környezetetekben láttok. Ez a szubsztancia tiszta, kifejezhetetlen, homogén volt... Ez a csíra, a fák csíráihoz hasonlóan, magában hordozta minden élet lehetőségét. A késő középkor nagy bölcsei az ilyen csírát pontosan az Iliaszter névvel illették.

Azt mondták a bölcsek, hogy az élet hajnalán a Teremtő Tűz megtermékenyítette a Föld bolygó Iliaszterét; ekkor ez a szűzies, tiszta, kifejezhetetlen HOMOGÉN SZUBSZTANCIA ellentétes, POZITÍV és NEGATÍV pólusokká kezdett elkülönülni. Aztán ez a szubsztancia a rémisztő örökkévalóságokon át egyre jobban elkülönült pozitív és negatív pólusokra, amíg végül felvette a sűrű, anyagi, fizikai alakját, amely most is jellemzi. Azonban most is őrzi a két pólusát (a pozitívat és a negatívat). A pozitív az, amelynek a neve SZELLEM, a negatív pedig az, amelynek a neve ANYAG.

A Jobboldaliak azért az élet, a szubsztancia, az anyag Pozitív Pólusához társultak, a Baloldaliak pedig az Anyagnak nevezett szubsztancia Negatív Pólusához.

Vajon a kettő közül melyiknek lehet igaza? A jobboldaliak azt mondják, hogy nekik, a baloldaliak pedig azt, hogy nekik. Akkor melyiknek? Valójában, tulajdonképpen az igazság a szintézisben van, mert az ellentétek csak a szintézisben békélnek meg. A filozófiában ez vitathatatlan; a logikában ez egzakt. Ezekben a pillanatokban egy teljes kulturális forradalom küszöbén állunk. A két irányzatnak össze kell olvadnia, egyesülnie kell. Semmit sem ér az élet egyetlen pólusával azonosulnunk. Az életnek két pólusa van: a pozitív és a negatív.

Sürgős kiszabadulnunk az azonosulásból, és megtanulnunk a dolgokat a teljességükben látni, Anyagként és Szellemként.

Kezdjük az atommal. Az atomban létrejön a két pólus (a pozitív és a negatív) teljes találkozása. Az atomfizikusok alaposan vizsgálják az elektronokat, a protonokat stb., de a lelki megismerés kedvelői... az atom belsejében magukat az elektromos töltéseket vizsgálják, a „HACSIN”-okat, ez számotokra egy furcsa név.

Bizonyos, hogy az atom belsejében léteznek a hacsinok. És mik a hacsinok? A zsidók tisztán elmagyarázták: szabad szemmel, az öt érzéknek láthatatlan, de egy hatodik érzékkel észlelhető TŰZRÉSZECSKÉK.

Ezek a minden atomban benne rejlő TŰZLELKEK, avagy tűzrészecskék rögtön megérintik az egész atomi szerkezetet, az atomi szerkezetben találhatóak, ők azok az Intelligenciák, amelyek az atomot az atommag körüli pályán tartják, a molekula belsejében. Minden atomban megvan a Természetnek és a Világegyetemnek egy TUDATOS RÉSZECSKÉJE, egy tűzrészecske.

Mondhatjuk hogy a hacsin pozitív, ez a Tűzrészecske, amely a Tudatot alkotja az anyagban, mivel ilyeneket kutattak és már tudják, hogy az anyagban létezik Tudat. Az atomi szerkezet önmagában az anyagi rész. Ha a hacsin elhagyja az atomot, az atom halott marad, megsemmisül; és fordítva, az anyag nélkül nem létezne a hacsin, nem létezhetne. A hacsin tehát  az atom pozitív része, és az atomi szerkezet az atom negatív része; itt van a két pólus: a pozitív és a negatív.

Így hát, az anyag végső soron nem más, mint a fizikusok számára ismeretlen homogén szubsztancia. Egy Tudományos Spiritualitásra és egy Spirituális Tudományra kell térnünk; félre kell tennünk a fogalmi kettősséget. Az igazság nem oldódik meg az ellentétek harcával; csakis a szintézis segítségével tudjuk igazán megoldani az ellentétek problémáját.

Eljött az ideje megértenünk, hogy a Spiritualitás és a Materializmus közötti harc a tudatlanságon alapszik, mert a spiritualitás csak a („Föld”-nek nevezett) szubsztancia pozitív pólusa, és a materializmus a másik pólus, a negatív pólus. Az igazság nem a pozitív pólusban van, sem a negatívban, hanem a SZINTÉZISBEN.

Mi, gnosztikusok, a TRANSZCENDENTÁLIS MONIZMUS eszméjéért küzdünk; arra a következtetésre jutunk, hogy az Egyetemes Szubsztancia az, ami számít, és hogy ez a „földnek” vagy „anyagnak”, vagy bárminek nevezett Szubsztancia végső soron valami homogén, tiszta, spirituális, és rettentően isteni.

Nyilvánvaló tehát, hogyha az igazság nincs sem a Spiritualitásban, sem a Materializmusban, akkor hol kell keresnünk? A két pólus valamelyikében? Nem! A szintézishez kell fordulnunk, önmagunkban kell keresnünk az igazságot, itt és most.