A tiszta tudomány

Mikor tudományról beszélünk, a TISZTA TUDOMÁNYRA gondolunk, nem ezekre a szennyes elméletekre, melyekből ma, bőven találhatunk mindenfelé. Olyan tiszta tudomány, mint amilyen a Nagy Műé, a középkori alkimisták tudománya; olyan tiszta tudomány, mint amilyen a Paracelsusé vagy egy olyan, mint amilyen a Tarzuszi Pálé; olyan tiszta tudomány, mint amilyet Jézus vagy Mózes használt, hogy csodákat tegyen...

A tiszta tudomány közvetlen, eleven és valóságos tapasztalat. A tiszta tudomány felsőrendű etika, a LÉNY szolgálatába helyezett elemzés. A mostani idők tudománya egy hamis tudomány, személyes érdekekkel teli tudomány, egy olyan tudomány, mely nem tartja tiszteletben az emberi lény szellemi elveit, egy olyan tudomány, melyben a cél szentesíti az eszközt, még akkor is, ha ezek kiterjednek, bármelyik élőlény, fizikai vagy pszichológiai fájdalmáig is. Egy olyan tudomány, melynek a <<haladás>> szó arra szolgál, hogy igazolást találjon a legszörnyűbb kegyetlenségekre.

Mindemellett, a mostani idők tudománya, egy olyan tudomány, amelyik ma dogmatikusan kijelent egy tételt és holnap a rá jellemző arroganciával, éppen ennek az ellenkezőjét jelenti ki. Egy tudomány, tele ellentmondásokkal, mely paradox módon azt állítja, hogy csak abban hisz, amit lát és mégis, határozottan, olyan abszurd hipotéziseket tart fenn, amelyeket sohasem bizonyítottak be. Ez a modern tudomány...

Nagyon rokonszenves magyarázatok készültek el; a materialista tudomány, naponta új hipotéziseket talál ki. Megalapoztak, például, egy nagyon érdekes, nevetségesen kitűnő láncot a lehetséges őseinkkel kapcsolatban. E lánc királyaként a cápa jelenik meg, melyből a materialista antropológusok szerint, a gyíkok erednek.

Nevetséges elmélet, nem de? Folytatva aztán az oposszummal, mely a krokodilhoz hasonló, de amelyik kevésbé fejlett, mint ahogyan is, ezt kihangsúlyozzák. És innen áttérnek, követve a csodálatos nagy lánc folyamát, valamiféle kis állatkára, melynek ezekben az időben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Patetikus módon, itt, a lemúriaira vagy lemúrra célzok. Egy diszkoidális méhlepényt tulajdonítanak nekik, melyet ugyanezen zoológusok nem fogadnak el.

Förtelmes ellentétekkel találkozunk ebben a felfordított materialista tudományban. A probléma folytatódik mondván, hogy ebből a kis állatkából, amely százötvenmillió éve létezhetett, származik sorban a majom és végül a gorilla. Ebben a láncban a gorilla közvetlen elődünk, az ember elődje.

Egyes antropológusok nem tágítanak attól, hogy ebbe a zűrzavarba belekeverjék a szerencsétlen egeret is és még be is akarják helyezni ebbe a láncolatba. Hogyan? Milyen módon? Hasonlóságot keresnek, hogyha elhihető az, hogy a cápa fejének és szájának formája található más emlősök eredeténél, és köztük az egér testvéré is.

Az a tény, hogy az arc egy vonása, stb., hasonlít egy másikra, szolgáljon alapjául annak, hogy megállapítsunk egy lehetséges leszármazást, lényegében annyira alapszik tapasztalaton, mint azoké akik azt feltételezik, hogy az ember agyagból lett, azoké akik ezt a mondatot irodalmian értelmezik, anélkül hogy észrevennék, hogy ez nem más mint szimbólum.

De hol vannak a láncszemek? Hogyan lehetséges az, hogy egy cápából, csak úgy, egy éjszaka vagy néhány század alatt, megjelenjen egy gyík? Elteltek millió évek és a cápák nyugodtan folytatják létezésüket. És soha sem látták azt, hogy új gyíkok születtek volna egy cápafajból, legyenek azok az Atlanti vagy az Indiai Óceánból.

Mégis, vajon nem ők azok, a materialista tudomány urai, akik azt mondják, hogy csak abban hisznek, amit látnak, és nem fogadnak el semmi olyat, amit nem láttak? Milyen szörnyűséges ellentmondás! Hisznek a hipotéziseikben és sohasem látták őket.

Ezek azok a modern tudósok, akik ellenszegülnek a természet és kozmosz felsőbb dimenziói létezésének. Minek köszönhető ez? Egyszerűen annak a ténynek, hogy elméjük elgyengült, degenerálódott, nem látnak messzebb az orruknál, ez teljesen nyilvánvaló.

Hogy létezik egy negyedik koordináta, egy negyedik függőleges, ez tagadhatatlan, de ez zavarja a materialistákat. Mégis, Einstein, elfogadta a negyedik dimenziót.

A matematikában senki sem tudja letagadni a negyedik függőlegest. De a mai korszak materialista emberei, még így sem akarják elfogadni ezt a dolgot, hogy létezhetnek a természetben más dimenziók vagy felsőbbrendű dimenziók. Erőszakkal akarják azt, hogy mi, mind bezárkózzunk, vagy önszántunkból zárjuk be magunkat, Eukleidész három-dimenziós világába és ennek a hamis, abszurd helyzetnek köszönhetően, amelyben vannak, fejlődésében állították meg a fizikát.

Elérkezett az óra, amikor is már kozmikus járműveknek kellene létezniük, amelyek képesek lennének a végtelenbe utazni, de ez a törekvés lehetetlen egészen addig, míg a fizika, Eukleidész háromdimenziós dogmájába palackozva magát, folytatja.

Nem késlekedik az a nap, amikor is a Természet ezen dimenziói, nagyon érzékeny optikai műszerek segítségével láthatóvá válnak. De míg ez a nap elérkezik, mi, gnosztikus antropológusok, biztosak lehetünk abban, hogy ugyanazt a gúnyolódást kell majd elviselnünk, mint amit Pasteurnak is el kellett viselnie, amikor is baktériumairól beszélt.

Egy napon, ezek a dimenziók tapasztalhatók lesznek az optika segítsége által és akkor majd a gúny eltűnik. Egyelőre, ahogy már önöknek mondottam, azzal kísérleteznek, hogy a hangrezgéseket képekké alakítsák át, mikor ez megvalósul, láthatóvá fognak válni a Természet összes evolúciós és involúciós folyamatai. És akkor majd az antikrisztus hamis tudománya, leleplezetté válik a köztudat fenséges ítélete előtt.

így hát, kétféle tudomány létezik: a profán tudomány és a tiszta tudomány. A tiszta tudományban nem léteznek elméletek, csak tettek. Ha azt mondanám önöknek, hogy Saint-Germain Gróf élt a XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. századai folyamán, és még most is él, azt hinnék bolond vagyok. Ismertem Saint-Germain Grófot és ezt tanúsítom. Él, igen; él, egy olyan tudomány által, amit ön nem ismer, a tiszta tudomány, az emberfeletti ember tudománya által, a tudomány által, amit a földönkívüliek ismernek, kik a végtelen térben utaznak; az élet és halál urainak a tudománya által, azoknak a tudománya által, akik feltárták Benső Elméjüket...

Azok, akik még nem tárták fel Benső Elméjüket, csak elméletekre építenek, feltevésekre, amelyek nem biztosak. Miért kellene elfogadnunk az összes materialista utópiát? Miért kellene elfogadnunk az evolúció dogmáját; a három dimenzió dogmáját? Miért kellene, nekünk, a feltevések világában élnünk?

A gnosztikus tudós, különböző rendszerekkel rendelkezik a kutatáshoz; különleges diszciplínáink vannak, melyek az emberi lénynek lehetővé teszik, hogy tevékenységre késztesse az agy bizonyos latens képességeit, olyan érzékeket, amelyek teljesen ismeretlenek a materialista tudomány számára és amelyek lehetővé teszik az összes kérdés ellenőrzését önmagunkon keresztül.