Egyetemes egyiptomi alapelvek

VOPUS | Gnózis

Gnosztikus antropológia

Írta: VOPUS

A mitológia és a filozófia ötvözése által, az ősi egyiptomiak nagy igazságokat mutattak be a világnak, egy olyan transzcendentális misztikával, amelyben az igazságra szomjazó kereső elmélyedhet a megfejtésre váró misztériumok végtelen soraiban.

Oscar Uzcátegui, „Gnosztikus Egyiptom” c. könyvében ezt mondja:

Az egyiptomi filozófia ereje olyasvalami, ami sok kutatót továbbra is nagyon érdekel; ez mélységének köszönhető és a bizonyosságnak, hogy az egyiptomiak általa alkották meg filozófiai posztulátumaikat.

Az elmondottak bizonyítására következzen most a hét alapelv, amelyen a fáraók és az ő kíséretük misztikus és filozófiai gondolkodása alapult. Bemutatjuk ebben a fejezetben az olvasónak az említett hét egyetemes egyiptomi alapelvet:

LÉTEZIK EGY EGYETEMES REND

– amelyben minden lény, minden ok és minden idő sajátos küldetés tölt be.

LÉTEZIK EGY KOZMIKUS EGYSÉG

– ahol minden egy, és ahogyan fent, úgy lent is, és a megmérhető annak a kivetülése, ami nem az.

LÉTEZIK EGY EGYÉSGES MÉRCE

– amelyben minden más egy ábrázolása a lényeknek és a dolgoknak, az idők pedig pusztán ezen mérték többszöröseinek és hányadosainak a képviselői.

EGYETLEN TÖRVÉNY VAN

– amely meghatározza az egyetemes rendet és a kozmikus egységet, és az egységes mérce által válik működővé.

LÉTEZIK EGY EGYEDÜLI INTELLIGENCIA

– amely mindent felölel, megért és áthat az egyéni intelligenciák által, amelyek csupán annak a kivetülései, ami maga ez az intelligencia.

EGYETLEN ÚT LÉTEZIK

– ami az engedelmesség a Törvény iránt, amely az egyetemes rendet uralja és meghatározza a vele levő részek egységét.

EGYETLEN VALÓSÁG LÉTEZIK

– amelyet ugyanazon dolog végtelen arculatainak ismétlődései alkotnak, és amely ugyanúgy érthető a különböző korszakokban. Amennyire megítélhető, ezen posztulátumokban van egy filozófiai vetület, amely csakis azért jelent meg, hogy a jelenlegi filozófia utolérhesse, miután az sok évszázadon keresztül elkalandozott. Minden alapelv a megnyilvánult lény egy ismeretét tükrözi. Az egyiptomiak pedig életük nagy részét annak szentelték, hogy a meditáció által kutassák az élet és a halál misztériumait.

Bizonyos felületes emberek megvetően mondják erre:

Az egyiptomiak leginkább azért éltek, hogy az élet megismerésére tanulmányozzák a halált.

Mi, gnosztikusok, Dr. Samael szavaival, a következőket állítjuk:

Az életet a halál paripái által hátrahagyott patanyomok alakítják. A haláltól mindent megtanulhatunk, az élettől vajmi keveset. Ha a mag nem hal meg, a növény nem születhet meg; a halál szüli az életet.