A totemizmus jelentősége |
Írta: VOPUS | ||
A totemizmus egy antropológiai fogalom, amely egy metafizikai kapcsolatot jelöl egy ember vagy emberek egy csoportja, és egy állat, növény vagy ásvány között. A totemizmus egy régen és ma is elterjedt dolog Észak Amerikában, Ausztráliában, Egyiptomban, Óceániában, stb. Az egyes törzsek sámánjai voltak felelősek azért, hogy a látomásaikon keresztül kiderítsék minden újszülött saját totem állatát, növényét vagy ásványát. Ez olyan helyeken történt, ahol az egyéni és nem a csoportos totemizmus volt jelen. Ajánlott megtudnunk, hogy mi is a saját totemünk. Miért? Mert a belső világokban a meditáció segítségével mentálisan hívhatjuk a totemet, és az segíteni fog nekünk, hogy még mélyebb meditációs állapotokat érjünk el. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a totem a saját Lényünk egy része, amely összeköt minket az Anyatermészettel. A Lényünk néha a nekünk megfelelő totemállat alakját ölti fel. Ez általában egy állati alak, amelyet a lelkünk, az esszenciánk birtokolt valamikor régen, amikor megtapasztalta az állatvilágot, és amelyben (ezen állati életforma alatt) nagyon boldog volt. Ha a totemünket a saját házunkban tartanánk, akkor az életünk és az otthonunk őrzőjévé válna; ezért nagyon fontos megismernünk a totemünket. Hogyan ismerhetjük meg? Nos, amikor az ősi rézbőrű, apacs vagy krík indiánok azt akarták, hogy egy nemileg érett fiatal megismerje a totemét, a természet mélyére, egy barlangba vitték, és egy kilencnapos böjtnek vetették alá. Ez alatt a kilenc nap alatt a személynek a Természet Nagy Szellemét kellett kérnie (akinek a neve Wakan Tanka vagy Manitoba), vagyis az Örök Atyát, hogy mutassa meg neki a saját totemét. Ilyenkor ezen bennszülöttek közül egyesek az álmokon keresztül képeket kaptak a totemjükről; például a sziú vezér, Szilaj Ló, az álmaiban egy szilajul, sebesen vágtató lovat látott; ez volt az ő toteme, és ezért lett Szilaj Ló a neve. Ez a totem minden bizonnyal azért mutatkozott meg ilyen formában, hogy megmutassa, hogy a Lényének ez a része olyan nagy erővel rendelkezik, mint egy megvadult ló. A nagy Apacs vezér, Ülő Bika, egy ülő helyzetben levő bikát látott, és ezért vette fel az Ülő Bika nevet. És hasonlóan mások is... Fehér Toll, aki egy másik törzsnek, a cserokiknak volt a vezére, egy fehér tollat látott az égből lehullani, ez volt az ő toteme, egy Fehér Toll. És ez a toll bizonyára egy állaté volt, egy sólyom vagy egy sas tolla. Ha megismerhetnénk a saját totemünket, és magunk mellett tudhatnánk, megfelelően vigyáznánk rá és tisztelnénk, akkor az cserében nagyon sok morális és lelki erőt adna nekünk, segítene a belső és a külső természet jobb megértésében, a meditációs gyakorlatokban, és erős védelmet nyújtana. Például jó tudnunk, hogy minden macska megszűri a negatív vagy gonosz energiákat, hogy azok ne juthassanak el a gazdájukhoz. Még ha hihetetlennek is tűnik, a macskák képesek feláldozni saját magukat, az életüket adni, amikor egy gonosz erő lép a házba (inkább a halált választják, minthogy lássák a gazdájukat meghalni). Tudnunk kell, hogy a fekete kandúrnak nagy ereje van, képes tudatosan kivinni egy személyt az asztrális világba, vagyis segít megtapasztalni a tudatos asztrális kilépést. Mindezek a dolgok egy olyan világról szólnak, amelyet a mai ember sajnos teljesen figyelmen kívül hagy. |
< Azték kalendárium- A Napkő | Atlasz és Atlanteotl > |
---|
Tudomány |
Művészet |
Filozófia |
Misztika|Vallás |
Gnosztikus ismeret |
Érdekes cikkek |
Nevessünk |
Tudta-e |
Ajánljuk |