A Narmer-paletta

A 63cm magas, egy Nekhen-i templomban talált lelet Kr.e. 3100-ból származik. Az egyiptomi hieroglif írás egyik első példájának tartják. A hivatalos antropológia úgy tartja, hogy ez a Paletta a déli Narmer fáraó észak meghódításáért vívott harcaihoz kötődik, hogy uralma alatt egyesíthesse Egyiptom mindkét részét.

Azonban ezen a látszólag harci vagy háborús jeleneten (és más kultúráknál is, ahol szisztematikusan ugyanazok az alapelemek jelennek meg: egy király vagy harcos, aki hajánál fog egy vagy három személyt, mintha lefejezni készülne őket), egyedülálló szimbolikus elemek találhatóak, amelyek a számos Alkimista hagyományban is megtalálható Örök Alapelvekről beszélnek.

Ilyen például: a tintahal, vagy „nar” szimbóluma, és a véső, vagy „mer”, két ökör között, Ob és Od erői, amelyek a Higanyt (Víz) és a Ként (Tűz) alkotják, a Nagy Mű alapvető elemeit.

Az alkimista megtisztulást a központi alak jelképezi, amely egyik kezével az előtte térdelőt embert tartja, készen arra, hogy megsemmisítse a fallikus erő szimbólumával, a bottal, melyet a jobb kezében tart, ami még inkább elmélyíti a véső és a tintahal eredeti jelentését. Ezen Alkímiai Megtisztulási és Szublimációs folyamatok által jelenik meg a térdelő ember fölött egy alak, amely a vállain hat lótuszvirágot hordoz, melyek a fejével együtt a Valódi Ember Hét Testének a jelképei, vagy legalábbis a Tűz Hét Fokozatának.

Följebb, ezen alakok fölött megjelenik Hórusz ősi képe, aki a Lényt, a Bensőt jelképezi, aki támogatását ajánlja fel az egyiptomi Beavatottnak.

A Beavatott háta mögött egy emberke van kis táblákkal, ami a dupla fallikus erő vagy a rúnák kettős lándzsájának jelképe, és ő tartja nyilván a megvalósított munkát, és ezt megerősítik a virágok (az erények) a fején és a szívénél (a felsőbb vagy alsóbb dolgok alapja), amelyet a másik kezében tart.

A foglyul ejtett ember, aki a megszűnés határán van, és még másik kettő, akik rémülten menekülnek, a paletta alsó részén, a Pszichológiai Aggregátumok vagy Én-ek jelképei, amelyeket a Beavatott el kell távolítson (a legszembetűnőbbeket és a legrejtettebbeket is). Egyre inkább elmélyülve hozzátehetjük még, hogy Széth Vörös Démonjait is jelképezik, amik az Asztrális, Mentális vagy Kauzális anyagban helyezkednek el; ezek a „Halottaskönyvből” ismertté vált Démonok: a Vágy Démona (APOPI), az Elme Démona (HAI) és a Rosszakarat Démona (NEBT), amelyek a három klasszikus Fúriához vagy a Három Árulóhoz köthetőek, amelyekkel szembe kellett szálljon, és el kellett távolítsa őket minden a világon megjelent Mester.

A Gnosztikus Antropológia szemszögéből folytatva a Narmer-paletta elemzését, most ennek a leletnek a hátoldalán levő misztériumok feltárásával folytatjuk.

Az alsó részen a Beavatottat látjuk és a fogaskereket, amely nem más, mint szamszára kereke, az Evolúciós és Involúciós ciklusok szimbóluma; szintén utal még a Nyersanyag érésének folyamatára az Alkímia Atanorjában vagy Kemencéjében, amelynek a szimbóluma középen található.

A bika, amely a Beavatottat tiporja, az Ordító Bestia, az Egó, amellyel harcolnunk kell, hogy győztesek legyünk, és, hogy lépésről-lépésre teljesíthessük a paletta középső részének szimbolizmusát.

A középső részen két oroszlánt láthatunk, amelyek nyakai elnyúlnak, és összefonódnak, hogy Merkúr Kaduceusának a misztikus és szent szimbólumára utaljanak; azonban ez nem véletlenszerű vagy pusztán az evolutív mechanika eredménye, hanem, ahogyan mutatja a Két Higany ura is (Hím és Nőnemű, Vörös és Fehér, Nap és Hold, Od és Ob erői), ezeket az erőket bölcsen kell vezetni, kezelni és uralni, hogy lentről fölfelé és befelé emelkedjenek, a legrejtettebb mélységeinkből a Lény felé.

A felső metszetben, jobb oldalon tíz lefejezettet látunk, ami azt jelképezi, hogy a Kabbala Tíz Szefirotja, vagyis a Lény tíz Felsőbb és Ön-Tudatos része Tökéletesítve lettek; ezen felül, a tíz lefejezettet hozzáadva a két madárhoz és a bárkához (a három Elsődleges Erő, az Atya, a Fiú és a Szentlélek), amelyek fölöttük vannak, a tizenhármas számot kapjuk, amely a Feltámadást jelképezi. „Ha a mag nem hal meg, a növény nem születhet meg” - tartja a misztikus mondás, így hát „Halál”, „Lefejezés” nélkül nincs „Feltámadás” sem.

Másrészt viszont ez a tizenhármas szám a Gnosztikus Pleróma tizenhárom Aeonjára emlékeztet; Herkules Tizenkét Munkájára és a tetőpontra; Apollóniusz Tizenkét Órájára és a Tizenharmadik órára; a Zodiákusra és a Napra.

A lefejezetteknek mindjárt a jobbján láthatunk négy zászlóvivőt, és minden zászlón egy egyedi zoomorf jelkép található. Ez a Lény Négy Egzisztenciális Teste. Jobbról balra ezek: egy sas egy fejen és egy krokodilbőr, a Kauzális Test; egy sólyom a fejen és a krokodilbőr, a Mentális Test; egy szfinx a kobrán, az Asztrál, és végül a kutyafejű majom, a Fizikai Test.

A továbbiakban láthatunk egy emberkét, aki megérinti a jobb vállát, és fölötte az egyiptomi „T” és „TH” betűk, a Kereszt és az Isteni Lehelet.

Oscar Uzcategui - „Gnosztikus Egyiptom”