Szerelem, szexualitás és felszabadulás

Figyelmesen megvizsgálva a nyugati nemi élet alakulását a századok során, hamar rátalálunk a freudi és a gnosztikus pszichológia által megvilágított viselkedéstípusokra.

Így hát, olvasó barátaim, a szexualitással kapcsolatos információ hiánya téves felfogáshoz vezetett minket, amikor megpróbáltuk felkutatni ennek az energiának a helyes használatát.

Ezzel ellentétben, a szexualitásban az említett képtelen utakra vezető elferdülések keleten nem szaporodtak el olyannyira, ahogyan az a mi nyugati féltekénken történt, sem a mennyiségükben, sem a formájukban.

A tabu, amelyet a nyugatiak teremtettek a nemiség köré, keleten nem is létezett és nem is mutatott olyan aggasztó formákat, amilyeneket a mi nyugati féltekénken megfigyelhetünk.

Például a középkorban a szex bűnös dolog volt, amelyet mindig a démonnal hoztak összefüggésbe. A nemi életet az embertelen erőkhöz kötötték és minden személyt, aki erre az útra tévedt, züllöttnek és az alsóbb befolyásoktól megszálltnak tartottak.

Emellett, emlékezzünk még vissza azokra a mártíromságokra is, amelyeknek számos emberi lény alávetette magát, azzal a céllal csonkítva meg a nemi szerveit, hogy közelebb kerüljön Istenhez. Kiemelt megjegyzésként pedig idézzük még fel azokat az embereket is, akik a nemiséget arra használták fel, hogy a „természet ellen forduljanak”, akik a mágikus elvekhez kötődően annak a szívességeire áhítoztak, akit ők így neveztek: a Sátán.

Az pedig teljesen bizonyos, hogy a nemiséget az emberi lények mindig is hozzákapcsolták az élet különböző területeihez.

Kétségtelen, hogy a nemiség mellett ugyancsak beszéltek még a szerelemről.

Róma idejében például, a Birodalmi Róma korszakában a Veszták Templomaiban és az Eleusziszi Templomokban éltek nemi életet, amely egyszerre volt vallási és erotikus jellegű. Ugyancsak erre utalnak még más templomokban talált leletek is, amelyeket Bacchusnak, Dionüszosznak, Pánnak stb. voltak szentelve.

Ez a jelenség szintén megnyilvánult az ősi görögöknél is, ahol dicsőségesen virágzottak Dionüszosz Szexuális Misztériumai.

Elérkezve aztán a romantika korába, a szex és a szerelem egy platóni és egy angyali fogalomban keveredtek.

A nemiség területén mindig is megvolt a két nézőpont, vagyis az amit úgy nevezünk, hogy normális szexualitás, és az, amit úgy hívunk, hogy infraszexualitás.

A kortárs gnoszticizmus alapító elnöke, Nt.M. Samael Aun Weor azt mondta:

„A Normális Szexualitás alatt azt értjük, amelyet azok a személyek gyakorolnak, akik között nincs semmiféle szexuális konfliktus. A Szexuális energia három típusa különíthető el. Az első: a faj szaporodásával és a fizikai test egészségével kapcsolatban álló Szexuális Energia. A második: a gondolkodás és az akart területével kapcsolatban álló Energia. A harmadik: az Ember Szellemével és annak az Isteni részével kapcsolatban álló Energia”.

„A szexualitásban minden negatív mentális hozzáállás azt okozza, hogy ez a hatalmas energia más rendszerek működésébe szivárog át, katasztrofális következményeket okozva, aminek a végzetes következménye a szexuális elzüllés és az infraszexualitás”.

Eddig tartanak a Nt.M. Samael Aun Weor szavai, aki mélyen ismerte a Szexuális Misztériumokat.

Napjainkban (ebben a látszólag modern korban) az emberek szexuális magatartása az erőszak jellemzőit öltötte magára. Ezt a képet pedig még sötétebbé teszik a kommunikációs csatornák: a mozi, a televízió stb. esztelen értelmezéseket adnak a szexualitásra.

A nézőkhöz eljutó adatok ahelyett, hogy gazdagítanák a szexuális kultúrájukat, szinte mindig a szexuális etika leromlásához vezetnek. A káros szexuális szenvedélyek azzal a látszólagos céllal peregnek a megjelent könyvek sok ezer lapján, hogy felvilágosítsák az olvasó Tudatát…

Homoszexuálisok és leszbikusok tömegei fejtik ki az érveiket, amelyeknek az alapja a sok butaság, amelyeket a különféle szexológia könyvek mondanak, amelyek manapság csak úgy burjánzanak a földgömb valamennyi szegletében.

Tibetben és India néhány titkos helyén a régi időkben, de még manapság is szigorúan és tisztelettel tanulmányozzák a szexualitást, a lelki és szellemi felszabadulás eszközeként tekintve arra.

Számos taoista és buddhista szerzetes ismeri a technikákat, amelyekkel lehetséges irányítani és transzmutálni az emberi szervezet nemi váladékait.

A zen buddhizmus vagy a tao ezen gyakorlatait így nevezik: Tantrizmus. Ennek a szónak a jelentése: megbékélés a Kígyózó Fohatikus Erővel (a szexuális potenciának a keleti jelképe).

Az a Tantrizmus viszont, amelyik néha olyan könyveken keresztül jutott el nyugatra, mint a Káma-Kálpa, a Káma-Szútra vagy az Anagaranga, sajnálatos módon csupán karikatúrája a valódi keleti Tantrizmusnak.

A Gnosztikus Tudomány (amelyet ma a Nt.M. Samael Aun Weor tanít) szerencsére ismételten bemutatja a férfinek és a nőnek a Belső Felszabadulását a szexuális tematikával együtt tárgyalva, ahogyan az a régi idők Tantrikus Beavató templomaiban is történt. A Gnosztikus Tantra ismereteivel ma már tökéletesen kifejezhetjük magunkat annak a Szupraszexualitásnak a kifejezéseit használva, amelyiket évezredekkel ezelőtt gyakoroltak az olyan ősi kultúrákban, amilyen a maja, a görög, az egyiptomi, az arab, a sárga sárkány korabeli kínai kultúra és számos egyéb is, amelyeket hosszú lenne itt most felsorolni.

Ezen kultúrák maradványaiban megtalálhatjuk a Szupraszexualitáshoz kötődő leleteket a sziklákra emelt vagy a hegyek mélyébe vájt templomokban, amilyenek Khadzsuráhó templomai India északi részén.

Ennek a cikknek a zárásaként arra szólítjuk fel az olvasót, hogy alaposan tanulmányozza „A tökéletes házasság”, „Az arany virágfakadás misztériuma”, a „Feltárt Parsifal” lapjait, Nt.M. Samael Aun Weornak azon műveit, amelyeken keresztül kortyolhatunk a Tantrikus Bölcsesség nektárjából.

Végül pedig egy beavatási aforizmát idézünk: „Az emberi állapotból Angyalok vagy Démonok jönnek létre, Sasok vagy Hüllők. A Szexualitás a felezővonal a két dolog között”.

Óscar Uzcátegui
Kivonat az „Egó, esszencia és valóság” c. könyvből